🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tre Fontane
következő 🡲

Tre Fontane (ol. ‘Három Forrás’), Aquae Salviae (lat. ‘Szalviai Vizek’): zarándokhely, trappista apátság Róma mellett Szt Pál vértanúságának helyén. – A Kr. u. 64: a →Mamertinusi börtönbe zárt Szt Pál ap-t vsz. még abban az évben halálra ítélték, s vsz. az Aquae Salviae melletti róm. országúton lefejezték. A hagyomány szerint a levágott fej 3x fölszökkent, és ahol a földet érintette, 3 forrást fakasztott. – Az ősi zarándokhelyen a 21. sz: 3 tp. áll: 1. Szt Anasztáz-tp. Narszesz gör. hadvezér a 6. sz: kolostort alapított Pál ap. szülőföldjéről, Kilikiából jött gör. és örm. szerz-eknek. A tp. a 20. sz. végén is Anasztáz perzsa vt. szerz. nevét viseli és ereklyéit őrzi 1370 óta Szt Vince diákonus ereklyéivel együtt. II. Ince p. 1140: a ciszt-eknek adta a ktort, a mai tp. a 12. sz. →ciszterci építészeti stílusát tükrözi. Mellette Szt Benedek hatalmas, fehér márványszobra. – 2. A Scala coeli-tp. A közeli dombra 1583: Farnese bíb. megbízásából Vignola tervezett kupolás, nyolcszögletes barokk tp-ot, melybe a Diocletianus cs. (ur. 284–305) üldözése idején vértanúságot szenvedett Szt Zénó és 10.203 róm. légionárius ereklyéit gyűjtötték össze. A tp. kriptájában vasráccsal elkerített üreg Pál ap. utolsó börtönére emlékeztet, itt őrzik Dia istennő egykori szentélyének pogány oltárkövét is; a mozaik oltáron Szt Bernát látomása az égbe nyúló lajtorjáról (innen kapta nevét a tp.: Scala coeli, ‘az ég lajtorjája’). – 3. A vértanúság helyén már az 5. sz: volt egy Szt Pál vértanúságának szentelt kpna, melyet I. Sergius p. 689: felújíttatott és kibővíttetett. Panvinius történetíró szerint a csarnokszerű tp. 2  kpnában végződött, 1, ill. 2 forrással. 1599: Pietro Aldobrandini bíb. Giacomo della Portával egyhajós barokk tp-ot emeltett a helyébe, 2 végén oltárral, közepén kis apszissal. Színes ablakain Pál ap., IV. Anasztáz, VII. és VIII. Kelemen, XX. János, III. Jenő pápák képe. – A 3 forrás ma a tp. hajójában van, Giacomo della Porta mindegyik fölé hatalmas, 2  oszlopon nyugvó, félköralakú márványfülkét épített, Nicolas Gardier Pál ap. levágott fejét ábrázoló márvány donborművével. Az apszist Emilio Lazzarro és Leila, a bejárat fölötti részt Toeschi freskói díszítik. A tp-hajó két sarkában az oltárképek Szt Pál (Passerotto, 16. sz.), ill. Szt Péter (Guido Reni után) vértanúságát ábrázolják. A kapu fölötti freskón Pál ap. temetése. A négy évszak jelképeit megjelenítő nagy, színes, 1. sz. mozaikpadlót Ostiából hozták ide. **

Tóth 1988:118.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.